BLUSH.hu Főoldal

Egy jó erős fekete

|
Reggeli ébresztőként, vagy egy kiadós ebéd után szinte nélkülözhetetlen italunk: sokan közülünk szinte függővé válnak, mások azonban a kávézás szertartásának szerelmesei. De vajon mikor fedezték fel és hogyan jutott el Európáig a ma már mindenhol ismert számtalan változatban elkészíthető kávé?


 A kávé eredete

  A kávézás is, mint sok más hagyomány olyan távoli múltra tekint vissza, hogy pontosan már meg sem lehet mondani mikor és hogyan alakult ki tradíciója. A mai napig számos legenda kering a kávé nyújtotta örömök felfedezéséről. 
Az egyik szerint már Krisztus születése előtt 300 évvel ezelőtt ismertté vált e csodás ital a szerzetesek körében. Köszönhetően Káldinak a kecskepásztornak, aki azt figyelte meg, hogy a hegyoldalban legelő állatai egy bizonyos cserje piros bogyóit fogyasztván estére különösen élénkké váltak.  A történet szerint még aznap éjjel elkészült az első kávé a közeli kolostorban.
Más elképzelések alapján a nagy felfedezés jóval korábbi időpontra datálható, ugyanis a mai napig egyes természeti népek, afrikai törzsek útjaikra kávészemeket  visznek magukkal, s azt rágcsálják fáradtság ellen.
Az első írott forrás a kávé születésének történetében, egy Kr.u. 900-ban élt arab orvos tollából származik, aki egy bizonyos fekete italt, mint orvosságot, s gyógyszert említ feljegyzéseiben.
A kutatók szerint nagy bizonyossággal állítható, hogy a kávé bölcsője Etiópia volt, ezen belül is Kaffa tartománya, s eredetét ez a közkedvelt ital máig is őrzi nevében.  Etiópiából először Jemenbe, utána a Közel-Keletre került, s innen vándorolt Egyiptomba. A tizenhatodik századi Kairóban a serkentő nedű már több száz helyen kapható volt. Végül a tizenhetedik században elérte hódító körútjának legfontosabb állomását, s megérkezett Európába, ahol  osztatlan sikerei miatt sorra nyitottak meg a kávéházak.
A kávé sikere a mai napig töretlen, s talán ennek köszönhetően a világ különböző pontjain ma már 20 millió ember megélhetését biztosítja valamilyen módon.

 Kávéféleségek

  A tudomány mai állása szerint a kávébabnak eddig 80 fajtája ismert, ebből azonban csak kettő említésre méltó akad: az Arabica és a Robusta. Ezek piaci részesedése sem egyenlő azonban, hiszen a lényegesen jobb aromájú Arabica napjainkra annyira kiszorította versenytársát, hogy az már csak 25%-os részesedést tudhat magáénak.
Ahány ország azonban, annyi kávéféleség. A kávé megismerése óta mindenhol másképp, sajátos módszerrel készítették el ezt az élénkítő italt. A szultánkávé a termés megpörkölt külső héjából készült, a „kávétea” pedig a szemek főzésével. Indiában pedig különleges módszert alkalmaztak, hogy  a nedű még aromásabb legyen. A kávészemeket az állatok ürülékéből nyerték ki, s ezután megpörkölve készítették el. Mivel az állatok csupán a legérettebb szemeket fogyasztották el, a kávé jobb ízvilágot kapott. Ma már egyszerűen tovább érlelik a szemeket, azonban egyes területeken még ma is kapható ez az "unikum", s rendkívül értékes. 
 A világ számos országában folyik termesztés, a legnagyobb forgalmat azonban Brazília bonyolítja. A  vietnami, kolumbiai és indonéziai kávé messze nem örvend akkora sikernek, bár ezek is jelentős szerepet vállalnak a világkereslet kielégítésében.

A kávé élettani hatásai

  Szinte minden szaklapban olvashattunk már a kávé élettani hatásáról. Kis mértékben, ritkán fogyasztva serkentő, de gyógynövényként is alkalmazható értágító hatása miatt, sőt egyes kutatások szerint a  mérsékelt kávézás csökkentheti a vastagbélrák kialakulását. Rendszeres fogyasztása azonban heves szívdobogáshoz, magas vérnyomáshoz, koszorúér megbetegedéshez, csontritkuláshoz és hasnyálmirigyrákhoz is vezethet.
A kávé aromáját nagy részben a benne található olaj adja, mely nem csak koffeint, de vitaminokat is tartalmaz, többek között pantoténsavat és folsavat. Az egyes kávéfajták összetevője különbözhet, ez ízét, és külső tulajdonságait is befolyásolja. A benne található alkaloidák értágítóként hatnak, serkentik a szellemi tevékenységet, javítják a memóriát és a reflexeket. Meglepő módon azonban a túlzott mennyiségű kávéfogyasztás ellenkező hatást vált ki, fáradtsághoz vezethet.

Népek, kávék, szokások

  Bécsi, belga, vagy ír kávé; más-más alapanyagokkal készülnek, az országok sajátosságai szerint. Belgiumban a likőrös, vaníliás íz nyerte el a kávéfogyasztók tetszését, Ausztriában a csokoládé, Írországban pedig a neves whisky. Az ír kávé kialakulása állítólag egy ügyes repülőtéri báros leleményességének köszönhető, aki az egyik gép átfagyott utasainak kívánt segíteni a gyors felmelegedésben a kávéjukba öntött whiskyvel. Az ötlet mindenesetre jó volt, hiszen azóta világszerte népszerűvé vált az ír kávé, mely cukrot, alkoholt, koffeint és zsírt egyszerre tartalmaz, igazi energiebomba. Legyen szó azonban bármely nemzet sajátos fekete italáról, a széles palettán minden kávé rajongó megtalálja kedvencét.

Néhány recept egy igazán hangulatos kávézáshoz

Néhány tipp mielőtt hozzákezdenénk: minden kávékülönlegességet igyekezzünk a megfelelő pohárban, vagy csészében szervírozni, érdemes a kávé mellé egy-egy szelet kekszet tenni, sőt, egy magára igazán valamit is adó "kávéspecialista" mindig ad egy pohárka vizet fenséges kávéja mellé.

Bécsi kávé
Hozzávalók: 100% Arabica kávé, 1dl jégdara, egy gombóc vaníliafagyi, fehér és csokis tejszínhab, desszertcsoki, csokireszelék

A hozzávalókat vastag falú pohárban helyezzük el. A vaníliafagyit tegyük a pohár aljára, helyezzük rá a csokoládé darabkákat, majd szórjuk meg a jégdarával. Végül ráöntjük a kávét, tejszínhabbal és csokireszelékkel díszítjük, s már szervírozhatjuk is! 

Ír kávé
Hozzávalók: 3 csésze erős kávé, 16 kávéskanál whisky, 4 kávéskanál felvert tejszín, cukor ízlés szerint

Az ír kávét mindenképpen olyan pohárban szolgáljuk fel,  melynek talpa, s füle egyaránt van. Először a cukrot tegyük a pohárba (ínyencek megpróbálhatják a barnacukrot), majd adjuk hozzá a whiskyt, s az elegyet meggyújtván karamellizáljuk a cukrot. Ezután hozzáadjuk a kávét, majd a tetejére nagy rétegben tejszínhabot teszünk.

Frappe kávé
Hozzávalók : 1 csésze erős eszpresszó kávé, 1-2 gombóc fagylalt, fahéj és cukor, tejszínhab, vagy csokireszelék a díszítéshez

A kávét és a fagylaltot addig turmixoljuk, míg krémes állagú nem lesz. A fagylalt lehet: sztarcsatella, csoki, vanília, tiramisu, dió, szinte bármi, amit szeretünk. Egy magas üvegpohárba jeget szórunk, ráöntjük a turmixolt frappét, végül ízlés szerint őrölt fahéjjal és cukorral, tejszínhabbal vagy csokireszelékkel díszítjük. 




2005, Blush.hu
Minden jog fenntartva.