Az év legszebb ünnepe: Karácsony

  Karácsonykor Jézus Krisztus születését, és ezzel egy időben a szeretetet, a család szentségét is ünnepeljük. Az ünnepeket a hagyományos betlehemezés teszi színesebbé, mely Krisztus születésének történetét, és az azt követő időszakot, a Három Király látogatását jeleníti meg. Ma már az ünnepek fénypontja a közös ebéd -máshol vacsora-, hiszen ekkor az egész család együtt ünnepel, s ha csak néhány órára is, de mindenki félreteszi ellenségeskedését.

  Karácsony ünnepe évszázadok óta a világ minden táján jeles esemény; ugyanazokat a gondolatok ébreszti minden emberben. A zord téli időjárásban is képes olyan meleg és szeretetteljes légkört varázsolni, melyet az év egyetlen napján sem élünk át. Karácsonykor mindenki kedvesebb és elnézőbb másokkal szemben, s ajándékokkal lepi meg azokat, akik legközelebb állnak a szívéhez.

  Mai "karácsony" szavunk török eredetű, s bármilyen meglepő, adót jelent. Korábban a keresztények decemberben fizették be adójukat, a törökök által követelt egy tizedet. A török nyelvben a "karadzs" szó jelentette a keresztények adóját, az "on" pedig az egy tizedre utalt.

 A karácsonyfa története

  A varázslatosan szép karácsonyfa nélkül ma már elképzelhetetlen az ünnep, azonban néhány évszázaddal ezelőtt még ismeretlen fogalom volt. Számtalan legenda kering az első karácsonyfa születése körül, melyek szerint ez a csodálatos növény megóvta Krisztust az őt üldöző gonosz emberektől. Az Úr hálából megáldotta a fenyőt, hogy egész évben zöld színben pompázhasson, s az emberek legnagyobb ünnepének is boldog részese lehessen.

  Már az ősi időkben is fontos szerepet játszott az örökzöld növény. A kelták egyik ünnepének, a téli napfordulónak fontos hírnöke volt, soha nem csökkenő szépsége az örök életet szimbolizálta. Később a lakásokat is díszítették az örökzöld növény ágaival, s az ősi germánok a fény tiszteletére mécsesekkel díszítették fenyőiket.

  Az első karácsonyfáról Sebastian Brandt tett említést XV. század végi művében, azonban csak a XIX. században kezdett elterjedni a fenyőállítás hagyománya. Eleinte csupán a jómódú német családok kiváltsága volt, majd a XX. század elejére a karácsony nélkülözhetetlen részévé vált, s ma már szinte egyetlen olyan otthont sem találunk, ahol ne lenne legalább egy apró karácsonyfa. Magyarországra a németekkel való szorosra fűződött kapcsolat folytán került a karácsonyfa állítás hagyománya.
A díszítés az elmúlt évszázad során sokat változott. A gyertyákat, melyek a Három Király útját segítő csillagot szimbolizálták, lassan felváltották a szebbnél szebb égők, s a korábban jellemző fából, és természetes anyagból készült díszek mellett megjelentek az üveggömbök, lametták, s a számtalan karácsonyi hangulatú apró dísz.

Népek karácsonya

  Karácsony ünnepét szinte a világ minden országában ismerik, azonban más-más formában kap helyet a jeles esemény. Míg hazánkban Jézus az, aki számtalan meglepetéssel örvendezteti meg a gyerekeket, addig Kanadában Santa Claus, vagyis a Télapó hozza el az ajándékot. A számtalan meglepetés nem a karácsonyfa alá, hanem a kandallóra akasztott zoknikba kerül. Magyarországon az ünnepi fogás hagyományosan hal, Kanadában azonban sült pulyka a tradicionális étel.

  Ausztráliában is a Mikulás hozza az ajándékokat, szánját azonban egyértelműen nem rénszarvasok, hanem fehér kenguruk vontatják. Olaszországban Strega Buffana, a boszorkány lepi meg a jókat ajándékkal, a rosszakat szénnel. Az Egyesült Államok a népek olvasztótégelye, s bár vannak egységes szokások, a legtöbben saját származási helyük népszokása szerint töltik az év legnagyobb ünnepét. Az Angliából átvett népszokások egy része itt is népszerű; az ajtó fölé fagyöngyöt akasztanak, s aki alatta csókot kap, az számíthat szerelme hűségére.

  Ma már a legtöbb országban nem lehet egyértelműen hagyományos szokásokat találni, hiszen a filmeknek, s a médiának köszönhetően egyre több ország hagyományai keverednek. Egy azonban változatlan; Karácsony maradt az év legszebb napja, a család, s a szeretet ünnepe.